Tamási Áron: Vitéz lélek
Tamási Áron műve a magyar néplélek igazi drámája, népmesében gyökerező, példázatos érvényű darab arról, hogy a legmélyebb válságot, kirekesztettséget, otthontalanságot megtapasztalva is talpra lehet – és kell! – állni.
Kulturinfo Jegyiroda | 1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
Tamási Áron műve a magyar néplélek igazi drámája, népmesében gyökerező, példázatos érvényű darab arról, hogy a legmélyebb válságot, kirekesztettséget, otthontalanságot megtapasztalva is talpra lehet – és kell! – állni.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. augusztus 14. vasárnap, 17:00
Tamási Áron: Vitéz lélek
A Békéscsabai Jókai Színház előadása
A mű főhőse Balla Péter háborúból, hadifogságból hazatérvén az egész székely falu legnagyobb megrökönyödésére egy szamarat vesz. A gyerekek gúnyolják, a felnőttek szánják, volt szerelme és annak férje, aki különben cséplőgépet vett, le akarja beszélni a szamártartásról, az elöljárók meg, minthogy az egész közösségre nézve szégyenletesnek tartják a dolgot, el akarják kobozni a jószágot. A kiinduló helyzet a szamár és a gép szembeállítása, a szamárról ugyanis megtudjuk, hogy jel: a nagy háború, a minden elvesztése utáni semmiből való újrakezdés jele.
Balla Péter számára nem csak a szamár elfogadtatása, a közösség meggyőzése jelent gondot, hogy szükség van a tiszta, természeti forrásokra támaszkodó újrakezdésre. E tusakodása közepette meglátogatja egy öregember, aki hozzáadja rég halott lányát azon az alapon, hogy mindketten hiszik, a halottak velünk maradnak. Csakhogy amikor a férfi beleszeret egy eleven lányba, történetesen a házát építő ács gyermekébe, akkor már köti a halottnak fogadott hűsége.
Lesz-e Balla Péternek még része az élő szerelem boldogságában? Kiderül a krimiszerű rejtélyek feloldása és a különös próbatételek megoldása során ebből az igazi közönségkedvenc előadásból.
SZEREPLŐK:
Balla Péter........................................ Czitor Attila
Lázár................................................. Katkó Ferenc
Ambrus............................................. Tege Antal
Boróka.............................................. Földesi Ágnes Villő
Nikita................................................. Tomanek Gábor
Sári, Nikita felesége.......................... Kovács Edit (Jászai Mari-díjas)
Kristóf................................................ Beszterczey Attila
Rozáli, Kristóf felesége..................... Liszi Melinda
Panna............................................... Tarsoly Krisztina
Csorba.............................................. Szabó Lajos
Büllents............................................. Balázsi Róbert
Cigány.............................................. Bartus Botond szh.
Kisfiú................................................. Mlinár Pál Bence / Mlinár Balázs
Kislány.............................................. Kiss Anna Blanka
Súgó: Roszik Ivett
Ügyelő: Kadelka László
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Igaz-Juhász Katalin
Zene: Cári Tibor
Rendezőasszisztens: Kiss Kata
Rendező: Kiss József (Jászai Mari-díjas)
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
“Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?” /Edgar Allan Poe/
Hangverseny látogatók tízezrei őrzik emlékezetükben azoknak a május 30-i koncerteknek az élményét, amelyeken Kocsis Zoltán gyermekek javát szolgáló jótékony célú…
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!