Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
Noha a táncok a társas érintkezésnek mindig is kulcsfontosságú formái voltak, a barokk korszakban egészen sajátos, minden korábbi érdeklődést és népszerűséget messze meghaladó jelentőségre tettek szert. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 2. szombat, 19:00
Rameau: e-moll szvit
Händel: d-moll szvit, HWV 428
SZÜNET
Grieg: Holberg-szvit, op. 40
Debussy: Bergamaszk szvit
Szalai Éva (zongora)
Noha a táncok a társas érintkezésnek mindig is kulcsfontosságú formái voltak, a barokk korszakban egészen sajátos, minden korábbi érdeklődést és népszerűséget messze meghaladó jelentőségre tettek szert. A változás, a felemelkedés pillanata időben ugyan nem rögzíthető pontosan, egy szimbolikus képben mégis nagyszerűen megragadható: a 17. századi udvari tánckultúra szociális szerepe akkor alakult át döntően, amikor a még csak tizenéves XIV. Lajos színpadra lépett egy balettelőadáson a fény, a tisztánlátás és az emelkedett művészetek istenének, Apollónnak aranyszínű, napsugaras jelmezében. A kiváló táncos Napkirálynak köszönhetően (aki ragadványnevét is innen nyerte) a tánc egész Európában az arisztokrata önreprezentáció és a hatalom jelképe lett, a divatos koreográfiák térbeli mozgása pedig a királyi uralomnak engedelmeskedő rend és szépség nyírott bokrait és labirintusait, kacskaringós virágágyásait és aranycirádás díszítéseit imitálta. A legnépszerűbb táncokból összefűzött szvitek minden komponista életművében jelentős helyet foglaltak el Frobergertől Johann Sebastian Bachon és a Couperineken át Rameau-ig, a kései örökösök, a 19-20. század fordulóján élt alkotók pedig atmoszférateremtő, idézetszerű, nosztalgikus művészi játékokra használták őket.
Zeneakadémia Koncertközpont
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
40 évvel első szegedi előadása után visszatér az István, a király!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
