Római történetek
Kulturinfo Jegyiroda | 1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 26. vasárnap, 19:30
Római történetek
Lénárd Sándor 1910-ben született Budapesten,majd 1920-ban Ausztriába költözött szüleivel,orvosi diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte meg.Az Anschluss után,1938-ban Olaszországba menekül Hitler elől. Huszonnyolc évesen,egyedül,egyetlen bőrönddel érkezik meg a római pályaudvarra. Pénz,lakás,állás és nyelvtudás nélkül.
A terve az volt,hogy Rómából azonnal Dél-Amerikába menekül,de ez nem sikerült,így a második világháborút Rómában vészelte át.
Hogy milyen huszonnyolc évesen új életet kezdeni?
Hogy milyen fasiszta államban élni?
Hogyan lehet a hajléktalan éveket átvészelni?
Hogyan lehet a romokból mégis felállni,s mindent túlélni?
Erről mesél nekünk Lénárd Sándor a Római történetekben,a maga fanyar humorával.
Keserű történet?Nagyon.
Mulatságos?Nagyon.
Szereposztás:
Nő: Fehér Anna
Férfi: Kerekes József
Látvány: Tóth Márton
Színpadra alkalmazta és rendezte: B. Török Fruzsina
Ezt a darabot irodalmunk tényleges szereplői és azok sorsa ihlették. A részleteket azonban sokhelyütt a szerzők és a műfaj igényei alakították.
MŰSOR: BRAHMS: d-moll zongoraverseny, op. 15 SOSZTAKOVICS: 10. szimfónia, op. 93 Elisabeth Leonskaja zongora Vezényel: Keller András
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!