Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
A Rettentő görög vitéz című gyerekelőadásunk után dr. Karsai György színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár tart beavatószínházat közérthető formában, gyerekeknek és felnőtteknek.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: október 5. szombat, 11:00
Néhány szó a beavatószínházról
Gyakran elfeledkezünk arról, hogy a színházi előadás legfontosabb résztvevője – szereplője – a néző. A színházi előadás a nézőért van, a nézőnek kell élményt nyújtania, az ő kérdéseire szeretne válaszokat
adni, az ő életét, gondolkodást akarja megváltoztatni. Csakhogy a színházi élmény megteremtésének folyamatából a nézőnek is ki kell vennie a részét. Ezt a színházi élményszerzési folyamatot hivatott
segíteni a beavató színházi esemény.
Segít megérteni és értelmezni a színházban látottakat, hallottakat, szempontokat ad az élmény befogadásához: beavat a színház misztériumába.
Az előadás és a beavatószínház hossza: 2 óra, 1 szünettel.
RETTENTŐ GÖRÖG VITÉZ
-antik mesejáték iskolásoknak
író: Zalán Tibor
Szereplők:
Thészeusz, hős: Nagypál Gábor
Aigeusz – Thészeusz atyja: Hannus Zoltán
Aithra, Thészeusz anyja: Nyakó Júlia
Periphétész, a bunkós ember: Hannus Zoltán
Szinisz, a fenyőhajlító rabló: Lovas Dániel
Öregasszony, a koca gazdája: Homonnai Katalin
Koca, alvilági halálos állat: Nyakó Júlia
Szkirón, a lábmosató útonálló: Hannus Zoltán
Teknősbéka, alvilági halálos állat: Nyakó Júlia
Prokrusztész, a kinyújtó-megrövidítő: Lovas Dániel
Ariadné, krétai királylány fonállal és koszorúval: Homonnai Katalin
Mínótaurosz, bikafejű, emberevő szörny: Lovas Dániel
A zenék szférája: Spilák Lajos
Zene: Monori András és Spilák Lajos
Báb, maszk, díszlet: Németh Ilona és Bodor Kata
A tervezők munkatársa: Takáts Zoltán
Fény, Hang: Fodor Gergely
A rendező munkatársa: Gyarmati Kata
Rendező: Fodor Tamás
Az ókor egyik legnagyobb hőse, Thészeusz, tizenhat évesen elindul Athénba, hogy megismerje édesapját, a királyt. Útja során hírhedt rablókkal, marcona tolvajokkal, alvilági állatokkal küzd meg. Furfangos eszével és bátorságával mindegyiket legyőzi, és amikor azt hiszi, hogy végre megpihenhet apja palotájában, és talán ehet is valamit, kiderül, hogy a legnagyobb feladat még hátra van: le kell
győznie a labirintusi szörnyet, Minotauroszt, aki rettegésben tartja Athént.
És micsoda szerencse! Nem téved el az útvesztőben, hiszen segíti őt a krétai királylány, Ariadné aranyfonala….
(Fotó: Schiller Kata)
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Minden normális, modern férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.
Dumaszínház est
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
