Kulturinfo Jegyiroda | 1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 | Facebook Google+ Twitter Addthis

Program


Remény és bizalom
2

Remény és bizalom

Műsor:
Dvořak – Mozart

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: március 22. kedd, 19:30

Remény és bizalom

Műsor:
Dvořak: IX. (e-moll) szimfónia („Az Újvilágból”), op. 95.
Mozart: D-dúr („Koronázási”) zongoraverseny, K. 537

Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel és zongorán közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel


Mozart 537-es Köchel számú, D-dúr zongoraversenyét gyakran illetik a „Koronázási” jelzővel. Melléknevét abból az okból kapta, hogy 1790-ben Frankfurtban II. Leopold császárrá koronázásakor is bemutatták. A mű korábban, 1788 februárjában Bécsben keletkezett, Mozart utolsó három nagy szimfóniájának társaságában. Első előadására 1789 októberében került sor Drezdában. Érdekesség, hogy nincs még egy olyan Mozart zongoraverseny, amelynek szólóanyagából a zeneszerző ilyen nagy részt kidolgozatlanul hagyott volna, s melynek pótlását utóbb a kiadó végezte el. Első tétele (Allegro) hosszú zenekari bevezetővel indul.  A témák bemutatása után a kidolgozás eleinte motivikusan halad, de szinte improvizatív módon ér véget. A visszatérés lényegében a szokásos kompozíciós szabályokat követi, aztán szólóhangszer kadenciáját követően néhány ünnepélyes ütemmel zárul. A második (Larghetto) tétel Mozart vázlataiban még Romanze címen szerepel, szerkezete alapvetően három részes. A témabemutatás után a középrész több hangnemet is érint, majd a visszatérés után rövid kód zárja a tételt. A zárótétel a nagy rondók típusának felel meg, A szólózongora egyszerű, vidám témát vezet be, amelyet a zenekar timpani-akcentusokkal vesz át. Az első közjáték rövid időre mollba fordul, és főként a szólista skálafutamaiból áll. A második epizód helyett Mozart egy kis kidolgozást illeszt be, így egyesítve a rondó- és a szonátaformát. Ezt követi az első közjáték ismétlése, amely a rondótéma megjelenésével a visszatéréséhez vezet, majd ünnepélyes kóda zárja a versenyművet.

A romantikus zenekari repertoár egyik legnépszerűbb darabja Antonin Dvořák IX., e-moll szimfóniája, az ún.  „Újvilág” szimfónia, pontosabb fordításban  „az új világból”. A cseh Dvořák remekműve fontos mérföldkő az amerikai jellegű zenei anyag és klasszikus zeneszerzés elveinek érvényesítésében. A szimfónia akkor íródott, amikor Dvořák New Yorkban élt és dolgozott. 1891-ben egy Jeannette Meyer Thurber nevű amerikai mecénás az általa alapított New York-i Nemzeti Zenekonzervatórium élére igazgatót keresett. Elhatározta, hogy a pozíciót olyan világhírű muzsikussal tölti be, akinek saját presztízse az intézmény rangját is növelné. Thurber végül Dvořáknak ajánlotta fel az állást, aki akkoriban a Prágai Konzervatórium professzora volt. A darabot 1893. december 16-án mutatták be a Carnegie Hallban, a New York-i Filharmonikusok közreműködésével. A New York Herald egykori újságírója megjegyezte, hogy az új szimfónia „nemes kompozíció... hősies méretekkel” és a művet Beethoven, Schubert, Schumann, Mendelssohn és Brahms alkotásaihoz hasonlította. Dvořák írásaiból kiderül, hogy csodálta az afroamerikai spirituálék és a déli ültetvényesek dalainak szépségét, és azt tanácsolta más zeneszerzőknek is, hogy tanulmányozzák őket inspirációért. Számos zenetudós feltételezi, hogy az Újvilág-szimfónia dallamai – legalábbis részben – ilyen ún. spirituálékon alapulnak. Dvořákot az indián hagyományok is lenyűgözték. Elismerte, hogy a szimfónia bizonyos részeit Henry Wadsworth Longfellow The Song of Hiawatha (Hiawata éneke) című verse ihlette.  A harmadik tétel scherzójának táncszerű szakasza például az ebben a versben ábrázolt indián esküvői lakomát idézi. Az amerikai zenével való tényleges, vagy vélt kapcsolatoktól eltekintve az Újvilág-szimfónia olyan stíluselemeket is alkalmaz, amelyek cseh, német, francia, skót forrásokra utalnak. A harmadik tétel témája például hasonlít Dvořák szláv táncaira, amelyeket a cseh népzene ihletett. A szimfónia motivikusan és tematikusan összekapcsolódó négy tételével ciklikus formát alkot, amely szerkezet a XIX. századi európai zeneszerzők körében általános volt. Az Újvilág-szimfónia betetőzése Dvořák szimfonikus életművének, melyben a szerzői invenció és a mesterségbeli tudás a legmagasabb szinten nyilatkozik meg.

 

– baljos –

Ajánlatunk


Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.

A Nemzeti Filharmonikusok minden évben rendszeres fellépője a Margitsziget Szabadtéri Színpadnak. Hazánk legrangosabb szimfonikus együttesének koncertje a ráhangolódás és a nyárindítás fontos része. Az idei koncert lángoló lelkületű alkotók és előadók időkön túli találkozását ígéri.

Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.

Ajánló


Berlin. Az 1930-as évek elején.. A város sötét szívében egy ócska lokál falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón…

Dumas-Szomor-Pozsgai: Monte Cristo grófja musical 2 részben A Békéscsabai Jókai Színház előadásában.

Több, mint 2 évtized – több, mint 600 előadás – 12 Jászai-díj jelölés – 43 orvosi beavatkozás (1 sikeres) –…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!