Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
Érzelmi hullámvasút happy enddel – így írhatnánk le röviden a műsort, amelyben Pelléas és Mélisande tragikus története után Saint-Saëns szélsőséges hangulatokat körüljáró, gyakran indulatos csellóversenye, majd Schumann pozitív életélményekből fogant szimfóniája szólal meg. A koncertet Madaras Gergely vezényli.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. február 28. vasárnap, 15:30
Nagyzenekari koncert: Fauré, Saint-Saëns, Schumann
Program:
Gabriel Fauré: Pelléas és Mélisande – szvit, Op. 80
Camille Saint-Saëns: 1. (a-moll) csellóverseny, Op. 33
---SZÜNET---
Robert Schumann: 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, Op. 97
Vezényel: Madaras Gergely
Szólista: Alisa Weilerstein (cselló)
Érzelmi hullámvasút happy enddel – így írhatnánk le röviden a műsort, amelyben Pelléas és Mélisande tragikus története után Saint-Saëns szélsőséges hangulatokat körüljáró, gyakran indulatos csellóversenye, majd Schumann pozitív életélményekből fogant szimfóniája szólal meg. A koncertet Madaras Gergely vezényli, akinek nemzetközi elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Mezzo TV 2019 szeptemberében a hónap művészének választotta, és dokumentumfilmet is készített róla. Szólistaként a jellegzetesen erőteljes, hipnotizáló csellóhangjáról ismert amerikai Alisa Weilerstein lép a közönség elé, akinek Saint-Saëns-játéka a New York Times kritikusa szerint „technikailag tökéletes és mélyen kifejező: vibratói beszédesek, líraisága váratlan és vészjóslóan titokzatos”.
A Nobel-díjas belga író, Maurice Maeterlinck szimbolista drámája, a Pelléas és Mélisande óriási hatást gyakorolt a kor zeneszerzőire. Debussy, Schönberg és Sibelius is feldolgozta a történetet, de Gabriel Fauré mindhármukat megelőzte. Az általában lassan komponáló szerző másfél hónap alatt végzett a dráma londoni bemutatójához írt kísérőzenéjével, amelyből 1899-ben állított össze négytételes szvitet. Az első tételben a sejtelmes erdőt ábrázolta, ahol a vadászkürttel megjelenített Golaud rátalál Mélisande-ra. Az oboa- és kürtszólókban gazdag fonódal után a címszereplők boldogsága jelenik meg, végül a nő halála zárja a művet. Ez a megrendítő finálé szólt később Fauré temetésén is.
Az 1870 körül Saint-Saëns Liszt több művét is vezényelte, így nem csoda, ha pályatársa hatott rá. Az a-moll csellóverseny három szünet nélkül megszólaló, de jól elkülönülő tételből áll, amelyeket a liszti téma-transzformációhoz hasonlóan más-más karakterben visszatérő motívumok kötnek össze. A nyitótételben a cselló egyetlen zenekari akkordot követően belecsap a témába, amelynek ritmusa a tétel folyamán vándorol a hangszerek között. A finálét ugyanez a téma nyitja. A két saroktétel között finom menüett szól. Az elképesztő technikai kihívásokat támasztó művet Rachmaninov és Sosztakovics is minden idők legjobb csellóversenyének tartotta.
Életének egyik nehéz periódusából a Düsseldorfban elnyert városi zeneigazgatói állás rángatta ki Schumannt, aki boldogan kirándult feleségével új Rajna menti otthonának környékén. Az élményekből szimfónia született „A rajnai élet egy darabja” címmel, és bár a szerző később visszavonta a programot, a „Rajnai” jelző örökre rajta ragadt művén. A hősies témával induló nyitótétel természetzenéjét ländler és bordal színezte scherzo követi, majd statikus harmóniáival és visszafogott hangszerelésével nyugalmat árasztó lassútétel szól. A kölni dóm ihlette ünnepélyes negyedik tételben megszólalnak a harsonák, végül könnyed, táncos finálé zárja a darabot.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A közelmúltban elhunyt, 80 esztendeje született zeneszerző emlékére rendezett koncerten egy korai elektronikus zenei kompozíciója és egy kései kórusműve mellett olyan darabjai hangoznak el a hazai jazzélet kiemelkedő művészeinek előadásában, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak a jazz-zel és az improvizatív zenével.
Dubrovay László Faust, az elkárhozott című táncdrámájának ősbemutatója a Müpában valósult meg 2016-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A Goethe remekműve által ihletett nagyszabású produkció a 2023/24-es évadban debütált a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán, 2024-ben pedig újra színre kerül a Müpa Fesztivál Színházában.
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem…
Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy…
A tíz éve, Bamakóban alakult együttes női előadói minden kreatív zenei megnyilvánulásukban szót emelnek a nők jogaiért és az erőszak…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
