Nagyzenekari koncert: Brahms, Csajkovszkij, Debussy
Program:
Johannes Brahms: Tragikus nyitány, Op. 81
Pjotr Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, Op. 33
Claude Debussy: Zenekari képek
Kulturinfo Jegyiroda | 1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
Program:
Johannes Brahms: Tragikus nyitány, Op. 81
Pjotr Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, Op. 33
Claude Debussy: Zenekari képek
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 3. vasárnap, 15:30
Nagyzenekari koncert: Brahms, Csajkovszkij, Debussy
Német, orosz és francia zenével tér vissza a BFZ élére Michel Tabachnik. Elmúlt két budapesti fellépéséhez hasonlóan az egykor Herbert von Karajannal is együtt alkotó svájci karmester műsorán ismét megtaláljuk Debussyt – ezúttal a barokk szvit műfaja előtt tisztelgő, egyúttal a szerző spanyol zenei élményeiből táplálkozó Zenekari képek kerül a programba. A hangverseny első részében Brahms párdarabként komponált két koncertnyitányából a súlyosabb hangvételű „tragikus” csendül fel, majd Csajkovszkij mozarti eleganciához visszanyúló, csellóversenynek is nevezhető műve szólal meg. Az est főszereplője egy 1727-es gordonka és az a német Daniel Müller-Schott, akit a New York Times kritikusa így jellemzett: „rettenthetetlen zenész perzselő technikával”.
„Az egyik sír, a másik nevet” – foglalta össze tömören Brahms 1880-ban komponált két nyitányának lényegét. Úgy érezte, hogy a vidám diáknótákat feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitány mellé feltétlenül írnia kell egy komorabbat is. Semmilyen személyes tragédia nem érte akkoriban, így programot, konkrét történést nem rendelt a műhöz (bár egyesek Faust-tematikára gyanakodnak), a kontrasztdarabból mégis igazi drámai hangvétel sugárzik. A Beethoven utolsó szimfóniájának, illetve Brahms saját zongoraversenyének karakterét idéző d-moll hangnem, a tömör hangszerelés, a mélyvonósok kiemelése, valamint a két súlyos nyitóakkord azonnal megteremti a melankolikus atmoszférát.
A 19. században zeneszerző és előadóművész szimbiózisban alkotott. A szólista értékelte a neki szánt művet, javítási javaslatokat tett, cserébe sikerre vitte a darabot. Kiváltképp igaz volt ez a Mozartért rajongó Csajkovszkij és barátja, Wilhelm Fitzenhagen esetében. A csellista annyira magáénak érezte a szerző Rokokó variációit, hogy a szokásosnál is jobban beleszólt az alkotói folyamatba: változtatott a variációk sorrendjén, húzott a műből. A darab Csajkovszkijtól származó témája, a variációk mozarti bája és a rendkívül finom hangszerelés ettől mit sem változott.
Két Images című zongoraciklusa után Debussy zenekarra is írt három tételt Images pour orchestre (Zenekari képek) címmel. A tételek többéves különbséggel születtek, és egymástól egészen eltérő hangulatokat tükröznek. Az 1909 és 1912 között keletkezett Gigues angolos hangvételű zene, amelyben egy The Keel Row című angol népdalt is idéz a szerző. A darab leghíresebb része, a gitárt és kasztanyettát is igénylő Ibéria önmagában is három tételből áll: a mozgalmas, páratlan lüktetésű Utcákon, utakon után az „andalúziai éjek részegítő bűvölete”, vagyis Az éjszaka illatai, majd az ébredő várost bemutató Ünnepnap reggele következik. A Zenekari képeket a nosztalgikus, hangszíntömbökből felépülő Tavaszi körtánc zárja.
A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus,…
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és…
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!