Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
A koncert nyitószáma, Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeménye 1854-ben, Weimarban hangzott el először hangversenyen, s ma már a II. rapszódia után talán a zeneszerző életművének legismertebb és legnépszerűbb darabja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. szeptember 27. péntek, 19:30
Műsor:
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény, S 97
BARTÓK: Csellóverseny (Serly Tibor átirata a Brácsaversenyből)
– szünet –
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
Közreműködik: Fenyő László cselló
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
A koncert nyitószáma, Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeménye 1854-ben, Weimarban hangzott el először hangversenyen, s ma már a II. rapszódia után talán a zeneszerző életművének legismertebb és legnépszerűbb darabja.
„Nagy örömömre szolgál, hogy közölhetem Önnel: a Brácsaverseny vázlatai elkészültek, így most már csak a partitúrát kell elkészíteni, amely már csak puszta mechanikai munka – mondhatjuk. Ha semmi nem jön közbe, akkor 5–6 héten belül kész vagyok...” Így írt 1945 augusztusában Bartók Béla a tőle versenyművet rendelő William Primrose-nak, ám a derűlátás tragikusan indokolatlannak bizonyult. A Brácsaverseny végül Serly Tibor jóvoltából nyert befejezést, és ugyancsak ő készítette el a magánszólam csellóváltozatát is, amelyet ezúttal a Nemzetközi Pablo Casals Gordonkaverseny 2004-es megnyerése óta a világot járó mélyvonós büszkeségünk, Fenyő László szólójával hallhat majd a közönség. Végül ez a péntek este még egy boszorkányszombatot, s persze éppígy egy bált is ígér Berlioz Fantasztikus szimfóniájának megszólaltatása révén.
A Ferencsik bérlet koncertjein a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a bécsi klasszikához illőn csökkentett létszámmal lép pódiumra. A záróesten mindehhez még egy izgalmas mozzanat csatlakozik: a K. 467-es C-dúr zongoraversenyt nem modern instrumentumon, hanem fortepianón halljuk.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
