Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: március 28. csütörtök, 19:30
LES DEUX STABATS
Műsor:
GIOVANNI BATTISTA PERGOLESI: Stabat Mater, 1736
Bécsi verzió: Eybler, Seyfried és Nicolai átirata
***
JOSEPH HAYDN: Stabat Mater, 1767, Hob. XXa:1
Baráth Emőke - szoprán
Nagy Bernadett - alt
Komáromi Márton - tenor
Nikolay Borchev - bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Givanni Battista Pergolesi 1736-ban 26 évesen, alig néhány héttel korai halála előtt fejezte be Stabat Mater-ét, mely az egész 18. század egyik legfontosabb egyházi zeneműve lett. Népszerűségét jelzi az a számtalan átdolgozás, melyet más szerzők sora (köztük 1745 körül Johann Sebastian Bach is) a kompozícióból készített. Az 1790-es években, Bécsben Mozart volt tanítványa, Joseph von Eybler négyszólamúvá – azaz négy énekes szólistára és négyszólamú kórusra – írta át az eredetileg csupán szoprán- és altszólóra és vonósokra írott partitúrát, egyben jelentősen megnövelte a közreműködő zenekar létszámát: a hangszerelésen további változtatásokat végzett Ignaz Ritter von Seyfried, és néhány évtizeddel később Otto Nicolai is. Így született meg az a rendkívüli változat, mely ma esti előadásunkban Magyarországon másodszor hallható.
Joseph Haydn valamikor az 1750-es években, feltehetőleg Bécsben ismerte meg Pergolesi Stabat Mater-ét, mely egész életére óriási hatást gyakorolt: nemcsak a vokális, hanem a szimfonikus Haydn-életmű szinte minden f-moll hangnemű pillanatában kimutatható a Pergolesi-partitúrából nyert inspiráció. Amikor 1767-ben megírta saját Stabat Mater-ét, elsősorban Pergolesi műve szolgált számára mintául: e Haydn-opusról Johann Adolph Hasse is méltató levelet írt, melyre Haydn egész további életében nagyon büszke volt. Ugyanakkor a Stabat Mater – elsősorban párizsi előadásai által – egyike volt Haydn azon kompozícióinak, amelyek megalapozták szerzőjük európai hírnevét.
Koncertünk a „Les deux Stabats” („A két Stabat”) címet viseli: az 1780-as években így hirdették azokat a párizsi templomi hangversenyeket, melyeken Pergolesi és Haydn Stabat Mater-ei egymás után, egy este voltak hallhatóak. E koncertek korabeli népszerűsége egészen rendkívüli volt, s bár a rendezők mindent megtettek, hogy további olyan „kortárs” Stabat Mater-eket találjanak, melyek e műsorba beilleszthetőek, egyedül Haydn műve volt képes tartósan megőrizni népszerűségét a nála 41 évvel korábban született, zseniális Pergolesi-opus mellett. Mai műsorunkkal a Forradalom előtti utolsó évtized e párizsi koncertjeinek emlékét és hangulatát kívánjuk felidézni itt, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló kettős produkció kiváló szólistagárdája: Baráth Emőke - szoprán, Nagy Bernadett - alt, Komáromi Márton - tenor és a belarusz bariton Nikolay Borchev.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Nem titok, hogy Snétberger Ferenc, a 2024/25-ös évad művésze legkedvesebb zenészpartnerei közé tartozik Anders Jormin svéd bőgős és Joey Baron amerikai dobos.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az…
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
