Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
A tárlatvezetés alapjegy után válasszon a múzeumi belépőjegyek közül. Annyi jegyet váltson, ahány fő érkezik a tárlatvezetésre. Amennyiben diák | ifjúsági, nyugdíjas vagy ingyenes belépőjegyet vásárol, kérjük, hogy az adott kedvezményre való jogosultságát a helyszínen igazolja - köszönjük!
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: április 28. vasárnap, 11:00
A városegyesítés évében Pesten született Lajta Béláról a kortárs műkritikus, Nádai Pál 1914-ben Egy modern városépítőről címmel írt tanulmányt. S ő valóban a 20. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt. Nemcsak főbb alkotásainak helyszíne okán, hiszen szinte mind Budapesten áll, de azért is, mert a kulturálisan nagykorúvá váló magyar főváros korszerű, öntudatos építészeti megjelenését kereste.
Kevesebb mint két évtizedes pályája során folyamatosan megújuló, ugyanakkor igen erős belső logikával rendelkező életművet hozott létre. Az európai építészet aktuális eredményeit és az újonnan feltárt hazai népművészeti motívumokat egyaránt szervesen építette be architektúrájába. Építészete a századvég lechneri szecessziójától az első világháború utáni art decóhoz és modernizmushoz egyaránt hidat képezett. Műveit 1908-tól, első nagyobb középületének elkészültétől kezdve komoly figyelem övezte. Későbbi alkotásai ugyan több vitát váltottak ki, de jelentőségüket már kortársai felismerték, és az 1920-as évek végére a magyar művészettörténeti kánon részévé váltak. Éppúgy fontosnak tartották őket azok a szerzők, akik a hazai építészetben a nemzeti jelleg érvényesülését vélték a legfőbb értéknek, mint azok, akik a nemzetközi fejlődéssel való szinkronban haladást. A kanonizálódás azonban nem jelentette azt, hogy alkotásait a maguk anyagi valójában is megbecsülte, jó karban tartotta volna az utókor.
Lajta alkotásainak sorsa nagyon eltérően alakult: volt olyan, amelynek belső kialakítását használói annyira idegennek érezték funkciójától, hogy még építésének évében kezdetét vette átalakításának hosszú folyamata. Voltak rendeltetésüket mintaszerűen kielégítő művei, amelyek megjelenése az építtetőkben elégedettséget, a közönségben csodálatot keltett. A történelmi kataklizmák előbb fenntartásuk anyagi alapjait rendítették meg, majd építtetőiket is elsodorták, ami a kívül-belül rendkívül igényesen kimunkált épületek értékeinek részleges pusztulásához vezetett. Ez lett a sorsa a Lajta tervei alapján a pesti zsidó temetőkben emelt síremlékek, mauzóleumok többségének is. Üzletportáljai egyikéről megfeledkezett a kutatás, a másikat a műemlékvédelem felügyelete alatt kétszer is helyreállították, mára azonban mindkettő a kontroll nélküli ingatlanfejlesztés áldozatává vált. S van szerencsére Lajtának olyan épülete is, amely máig eredeti funkcióját szolgálja, így értékeinek jelentős része, megkopva bár, de ránk maradt.
Évfordulós kiállításunk az életmű forrásainak, főbb csomópontjainak bemutatása mellett néhány fontos fővárosi Lajta-épület, műegyüttes keletkezését és átalakulásait kívánja a látogatók elé tárni tervek, fotók, épületelemek, valamint képanimációk és videók segítségével. Az üzletház, a mulató, a szeretetház, az iskolaépület s a temetői emlékek sorsában egyaránt felsejlik a város története is. A városéhoz hasonlóan ezeknek az alkotásoknak a sorsa sem lezárt, s talán kiállításunk is hozzájárulhat, hogy új irányt vegyen.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Az egyik legismertebb magyar gyerekszerző, Berg Judit gondozásában és Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat mesesorozat színházi adaptációja, amely 2009 óta az egyik legkedveltebb mese a kisgyermekek körében.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva…
Ünnepeljétek velünk az idén 10 éve megújult Várkert Bazár jubileumi kulturális évadát a május 31-től június 2-ig tartó VárkertFeszt művészeti…
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
