Fellini: Róma (1972) - Federico Fellini elvarázsolt világa / MÜPA FILMKLUB
Fellini szívesen építkezik töredékekből. Elegánsabban fogalmazva: történetfüzéreket alkot lazán kapcsolódó elemekből. több
Jegyvásárlás
Kulturinfo Jegyiroda |
1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 |
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 7. hétfő, 19:00
Egy kis múlt, egy kis jelen, egy kis régmúlt, egy kis önéletírás, darabka igazi emlék, majd egy szép kihízott, kreált emlék - és a végén összeáll valami mulattató, egyben torokszorító egésszé. Rendszerbe szedett csapongás, amely pontos és szenvedélyes képe helyeknek, koroknak, valóságnak és emlékeknek. Fellini Rómája múlhatatlanul fontos kézikönyv az olasz kultúra, történelem és identitás megértéséhez, átéléséhez.
Emlékezzünk csak Az édes életre! Egységesnek tűnik, noha epizódok sorozata, amelyeket a főhős, Marcello személye kapcsol össze. De a 8 és félnek, a Satyriconnak, az Amarcordnak sincs igazi nagy dramaturgiája. Ez alkalommal Fellini nem is törekszik arra, hogy egységes szövetnek mutassa a patchworköt. Belejátszottak ebbe a produkció létrejöttének amúgy megszokott bonyodalmai is, de a film végére, amikor a motorosok kidübörögnek Rómából, megértjük, hogy ezek a foltok erős fonállal varrattak össze. Korabeli kritikusai között voltak, akik egyenesen költeménynek tekintették, de olyanok is, akik rosszul viselték, hogy a klasszikusan értelmezett játékfilmi elemek valós személyekkel készült interjúkkal, áldokumentumokkal keverednek. Ráadásul ezek olykor egymásba tolódnak. De hát ezek mind Róma rétegei. Az antik Róma maradványai összecsúsznak a dicső múlt értelmezéseivel, a dicső múlt a Duce kultuszával, hogy egyszerre csak Fellini jelenében találjuk magukat, ahol tisztes urak visszasírják a múltat, miközben rezzenéstelenül szemlélik a hippiket gumibotozó rendőröket. És folytonosan át-átcsusszanunk újabb rétegekbe. A film végén a szürreális papi divatbemutató már belelóg a jövőbe, noha a múltból, az emlékekből indul, hogy aztán Nino Rota zenéjére haláltánccá váljék. Nem lesz semmi szétszálazni…
Olasz nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
házigazda: Réz András
Ajánlatunk
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Ajánló
A Cambridge-i St John's College Kórusa régi ismerősünk: karácsonyi műsorával már két ízben is nagy sikert aratott a Müpában.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!