Kulturinfo Jegyiroda | 1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 | Facebook Google+ Twitter Addthis

Program


A Kék Duna partján 1.
3

A Kék Duna partján 1.

Műsor:
Beethoven: Egmont nyitány, op. 84.
Mozart-hegedűverseny
Mendelssohn: IV. (A-dúr) szimfónia, op. 90.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2022. december 13. kedd, 19:00

A Kék Duna partján 1.

Közreműködik:
Pusker Júlia – hegedű
Kodály Filharmonikusok

Vezényel: Bényi Tibor

Beethoven egész életművét áthatja a zsarnokság elleni küzdelem és a szabadság iránti vágy művészi kifejezése. Legegyértelműbb megnyilvánulása ennek a törekvésnek egyetlen operája, a Fidelio. De az sem tekinthető véletlennek, hogy éppen Beethoven kapott felkérést, hogy kísérőzenét komponáljon Johann Wolfgang Goethe Egmont című tragédiájához, mert ez a mű is az idegen zsarnokságtól való megszabadulásról szól. A darab a németalföldi Egmont gróf történetét dolgozza fel, aki ellenszegült a népét leigázó II. Fülöp spanyol uralkodónak, és ezért életével fizetett. Lázadásával és hősi halálával Egmont azonban elindítója lett a németalföldi szabadságküzdelemnek, melynek győzelmét a darab előrevetíti. A zeneszerző előjátékot és kilenc különböző jellegű tételt komponált a színműhöz, melyek közül a nyitány önálló életre kelt. Szonátaformában íródott, mely magába sűríti az egész dráma fő karaktereit és gondolatát. Az elnyomás fájdalmát érzékeltető lassú bevezetés végén megszületik a fő zenei anyag, Beethoven egyik jellegzetes, hősizenéje, jellegében az 5. szimfónia közeli rokona. A kóda előtt hirtelen egy pillanatra a leáll a zene sodrása: a hegedűk kéthangos motívuma mintha a főhős kivégzését ábrázolná, majd F-dúrba forduló diadalmas győzelmi zene zárja a nyitányt. A magyar hallgató az 1956-os forradalom emlékét is társítja Beethoven remekéhez, hiszen a Magyar Rádió akkoriban naphosszat sugározta ezt a művet.
A komponisták évszázadokon keresztül a zongorát tekintették a legfontosabb szólóhangszernek, valószínűleg azért, mert szinte valamennyien jól játszottak rajta. Mozart e tekintetben is túltett pályatársain, mert a hegedűjáték terén is otthonos volt. Ez nyilvánvalóan édesapjának, Leopold Mozartnak köszönhető, aki kiválóan művelte ezt a vonós hangszert, sőt máig számontartott hegedűiskolát is írt. A tizenkilenc éves Mozart az 1775-ös év során öt hegedűversenyt is alkotott. Mintaként szolgált számára a Giovanni Battista Viotti műveivel történt találkozás, melynek hatása általában a főtémák karakterének megformálásánál és a virtuóz szólóanyag kidolgozásánál volt segítségére. A népszerű G-dúr versenymű egy saját idézettel – A pásztorkirály című opera egyik áriájából származó témával – indul. A klasszikus minták szerint építkező tétel során a szólóhegedű és a zenekari tutti szabály szerint váltakozik, lehetőséget adva a szólistának a virtuóz játékra is. A hármas tagolású D-dúr hangnemű Adagio bensőségesen éneklő szerenád-hangulatával ragadja meg a hallgatót. A zárótétel ezúttal is egy rondó, mely a francia potpourri szokásai szerint különböző karaktereket, népies motívumokat illeszt a közjátékok sorába. Különleges hangulatú a tétel lassú g-moll epizódja, de legalább ennyire a darab befejezése is, mely ezúttal nélkülöz minden teatralitást, egyszerűen elillan a varázslat a szemünk (fülünk) elől.
Felix Mendelssohn-Bartholdy életművében a szimfónia műfajának kétféle vonulata van jelen. 1821-23 között, még gyermekként tizenhárom vonósszimfóniát komponált, melyek a nagy elődök, Haydn, Mozart és a Bach fiúk (Johann Christian és Carl Philipp Emanuel) szellemében születtek. Mendelssohn későbbi öt nagy szimfóniája közül kettő – a III. „Skót”, illetve a IV. „Olasz” – a zeneszerző utazási élményeit jeleníti meg. A szerző 1833 februárjában Itáliából a következő sorokat írta nővérének, Fannynak: „Az olasz szimfónia nagyszerűen halad. Ez lesz a legvidámabb darab, amit valaha csináltam, különösen az utolsó tétel. A lassú tételhez még nem találtam semmit, de azt hiszem, azt Nápolyra tartogatom.” Mendelssohn a sikeres bemutató ellenére sem volt teljesen elégedett darabjával, ezért 1834-ben némileg átdolgozta. A kottakiadás csak 1851-ben, a szerző korai halála után jelent meg. A négytételes kompozíció már az első ütemeknél magával ragadja a hallgatót nyitótételének szenvedélyes sodrásával, lendületével. Következő, lassú tétele megfontolt, komoly muzsika. A menüett lejtésű harmadik tétel középrészének kürtállásai talán a hazai, német tájak utáni vágyódás érzését is megjelenítik. Befejezésül egy virtuóz nápolyi saltarello, ugrótánc zárja a művet, melyben a zenekar minden szólamcsoportja hálás feladatot kap. Érdekesség, hogy bár az Olasz szimfónia alaphangneme A-dúr, zárótétele mégis moll hangnemben íródott.
– baljos –

PUSKER JÚLIA A Strad magazin játéka „varázslatos egyszerűségét” emelte ki, míg a La Libre „a hegedű valódi arisztokratájának” nevezte. A nemzetközi közönség 2019-ben figyelt fel rá a brüsszeli Erzsébet Királyné Versenyen. A közelmúltban többek között a Belga Nemzeti Zenekarral, a Brüsszeli Filharmonikusokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Nemzeti Filharmonikusokkal és a London Mozart Players együttesével koncertezett. Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) beválasztotta Rising Stars (Feltörekvő csillagok) elnevezésű sorozatába, melynek köszönhetően a 2023-24-es évadban Európa legrangosabb koncerttermeiben adhat szólóesteket (többek közt: a portói Casa da Música, az amszterdami Concertgebouw, a párizsi Champs-Elysées Színház, a bécsi Konzerthaus.)

Ajánlatunk


Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában játszódik azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik.

Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki.

Ajánló


A száz évvel ezelőtt játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban játszódik. Tevje, a tejesember és felesége, Golde…

New York, Peking, Dubai, Las Vegas, Monte Carlo és Tokió után újra Budapesten Az illúzió mesterei!

Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!