Színház, Néptánc

A “Sukhishvili” társulat 2019-es nagysikerű fellépése után, hagyományos georgiai és különböző klasszikus táncokat ötvöző műsorával visszatér a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra.

Román Sándor koreográfus ebben a darabjában egy már klasszikusnak számító történetet gondolt újra és vitte színpadra. A darab főhőse az életművész, sármos és minden nő szívéhez kulccsal rendelkező jóvágású playboy, aki nem mellesleg főállásban gazdag nőket szabadít meg drága ékköveiktől.

Appelshoffer János és Rémi Tünde előadói estje a Tánc világnapja alkalmából

A Fitos Dezső Társulat új, Embertánc című műsorában olyan táncanyagokból válogat, melyek nem általánosan ismert gyűjtésekből táplálkoznak - így az újonnan indult hivatásos együttes legújabb előadásának próbafolyamatát (mely együttes a néptánc magas szinten való elsajátítását nagyon fontosnak tartja) komoly gyűjtő- és kutatómunka előzte meg.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.

A karneváli események koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel 300 művészének egyedülálló, közös műsora.

A Magy Állami Népi Együttes Hajnali Hold című előadásának jeleneteiből szemezgetünk az 1 órás nyílt próbánkon.

Lélegzetelállító, hihetetlen, a gravitációt meghazudtoló művészet. A Virskynél a varázslat maga a realitás!

Bengecseg, Garaguly, Karakasok: kik lehetnek ők? Vajon mik ezek a rejtélyes nevek? Annyit elárulunk, hogy a Figurás Néptáncos Bérlet áprilisi vendégei a Nagykunságból érkeznek. Egy rendhagyó tanóra keretében nagyon sok érdekességet megmutatnak majd a tájegységük táncaiból, zenéiből, szokásaiból valamint a kisgyermekélet és a kamaszkor gazdag világából.

A néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel bemutatott előadás új szereposztásban lép a közönség elé. Az előadás a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“
Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A két évszázaddal ezelőtt született géniusz kalandos életéről készült tánc-szín-játékban a magyar néptánc és a magyar népzene; hagyományos örökségünk tisztasága és természetessége méltó környezetet teremt Petőfi halhatatlan költeményeinek.