Összes kategória

Van, aki éjnek idején szeret zenét hallgatni. Az éjjel fél 12-kor kezdődő Midnight Music koncerteken ezt bárki megteheti babzsákokon ülve, teljesen új perspektívából és egyedi akusztikával, a zenészek közvetlen közelében, kötöttségek nélkül.

Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara közreműködésével

A hangverseny szólistái között a hegedűszólamot korunk talán legnagyobb hegedűművésze, Maxim Vengerov játssza, aki ezúttal karmesterként is bemutatkozik, Ránki Fülöp és Devich Gergely pedig a mai fiatal hangszeres művészek legjobbjai közé tartoznak.

Bár a BFZ nagy sikerű sorozata, a Mahler-ünnep 2013-ban átadta helyét az Európai Hidak fesztiválnak, Fischer Iván, a magyar Mahler Társaság alapítója azóta is nagy súlyt fektet a mester műveinek rendszeres bemutatására. Ezúttal a haláltól vezet minket a szerelemig és az élni akarásig.

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa 2008 óta minden évben megrendezett maratonjai egy-egy zeneszerző munkásságának legjavát mutatták be egymást követő hangversenyek sorával, délelőttől kezdődően egészen késő estig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban

A zenéről azt tartják, hogy a legkevésbé megfogható, a legkevésbé racionális művészet. Továbbá azt is, hogy tiszta matematika. Hol az igazság? Lehet, hogy mind a két állítás igaz, még sincs ellentmondás?

Hazánk egyik legfoglalkoztatottabb zenekara, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar a ebben az évben is folytatja koncertsorozatát a Mátyás templomban, melynek teljes körű felújítása 2013 nyarán ért véget. A kiváló akusztikával rendelkező, télen fűtött templom nagyszerű otthont ad a hétről-hétre megújuló hangversenyeknek.

Hangversenyünk nagy „ásza” jelen esetben a közreműködő hegedűművész, Kirill Troussov, aki fiatal kora ellenére már a világ élvonalához tartozik. A legnagyobb hangversenytermekben és a leghíresebb karmesterekkel játszik évről-évre, közben mesterkurzusokat tart a legnagyobb zenei fővárosokban. Hangversenyünkön Mozart öt híres hegedűversenye közül az utolsót adja elő.

Különleges előadással érkezik Debrecenbe John Malkovich. A kétszer is Oscar-díjra jelölt színész a Zenekritikus című műsorát március 10-én láthatja a közönség, Magyarországon kizárólag Debrecenben, a Kölcsey Központban!

Bogányi Gergely 1974-ben született Vácott, zongoratanulmányait négyévesen kezdte meg szülővárosában, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, a Helsinki Sibelius Akadémián, s végül a bloomingtoni Indiana Egyetemen folytatta. Számos zenei verseny díjazottja, az 1996-os Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny győztese.

Vezényel: VASHEGYI György

A budapesti közönség először 1987-ben hallhatta a már akkor is világjáró zongorafenomén, Mihail Pletnyov játékát. Habár időközben zenekar-alapítóként és karmesterként is tiszteletreméltó helyet követelt magának a nemzetközi zeneéletben, azért a hatvankét esztendős Pletnyov mindmáig változatlanul a zongorajáték kikezdhetetlen rangú jelenkori nagyságai közé tartozik.

Az alvajáró a bel canto operarepertoár nevezetes darabja, amelyet a rövid életű zeneszerző pályája végén, közvetlenül a Norma előtt - azzal egy esztendőben - komponált.

Ünnepi hangverseny a MÁV Szimfonikus Zenekar fennállásának 75. évfordulója alkalmából

Gyöngyösi Levente: Katonasirató Vajda János: Szent Péter meg a zsoldosok Tolcsvay László: Testamentom

Tavaly elkezdtük és nagy sikere volt, ezért idén folytatjuk! Ismét felkérjük Önöket, hogy ennek a koncertnek a programját – mintegy kívánságműsort – szerkesszük együtt!

Beethoven: Esz-dúr szonáta, op. 27 no. 1, Schumann: Szimfonikus etűdök, Janáček: Ködben, Chopin: b-moll szonáta, op. 35

Az "Út a zenéhez" sorozat hatodik koncertje

Melyik a világ legviccesebb szimfóniája? Komponált-e Mozart szobafogságban? Az évad második Haydn–Mozart-koncertjén ez is kiderül. Takács-Nagy Gábor pedig tovább gyógyít zenével és lelkesedéssel.

Mozart öt teljes hegedűversenye hangzik el David Grimal hegedűművész és az Anima Musicae Kamarazenekar előadásában egy estén. Mozart életművében különleges helyet foglalnak el e kevesebb mint egy év leforgása alatt született remekművek. Felépítésükben szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ám Mozart zsenialitásának köszönhetően a karakterek, színek, hangulatok ezernyi árnyalatát tükrözik.

A Szent István Gimnázium Jubileumi Szimfonikus Zenekar 1995. október 1-én, a zene világnapján alakult meg egykori lelkes „istvános” zenekari tagokból. Negyedszázados évfordulójuk alkalmából a magyar zeneirodalom remekeiből összeállított műsorral lépnek a közönség elé.

Alice Sara Ott 1988-ban született Münchenben. Négy évesen kezdett zongorázni, egy év elteltével pedig már a Münnich Herkulessaal tehetségkutató verseny döntőseként vált ismertté a német komolyzene világában.

A szezon egyik legszínesebb koncertje igazi szenzációnak ígérkezik. A humor és játékosság mellett lesz mély dráma is, szólistaként pedig a hegedűs világot provokatívan felforgató Patricia Kopatchinskaja lép színpadra.

Grigory Sokolov zongoraestje, MVM Koncertek – A Zongora – 2020

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa 2008 óta minden évben megrendezett maratonjai egy-egy zeneszerző munkásságának legjavát mutatták be egymást követő hangversenyek sorával, délelőttől kezdődően egészen késő estig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban.

Jordi Savall élő legenda, a régizene koronázatlan királya. A Fesztiválzenekar barokk együttesével közös koncertjén a vihar, a mennydörgés és a víz dicséretét juttatja főszerephez a tőle megszokott energiával és meghökkentő eszközökkel.

A koncerten csupa olyan fiatal előadót ismerhetünk meg, akik már bizonyították, hogy a legjobbak között van a helyük. Karakteres, virtuóz, felkészült muzsikusok, valamennyien egy-egy zenei verseny győztesei – és ha nem is versenyezni jönnek a MOMkultba, győztese ennek az estének is lesz: a közönség.

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa 2008 óta minden évben megrendezett maratonjai egy-egy zeneszerző munkásságának legjavát mutatták be egymást követő hangversenyek sorával, délelőttől kezdődően egészen késő estig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban.

A hegedűversenyek fejedelme és egy gyógyulás zenei kivetülése – Beethoven és Schumann remekműveit a német zenei repertoár egyik legavatottabb karmestere, Marek Janowski vezényli a BFZ élén.

Nem tudom, mi lesz ebből.” Írta egy 1845-ös levelében Schumann, s alighanem erre a motívumra ismerhetünk rá az ekkor keletkezett II. szimfónia első tételének indító fanfárjaiban. A levél éppenséggel Mendelssohnnak volt címezve, s egy évvel később Lipcsében ő is vezényelte ennek az öngyógyító céllal született szimfóniának az ősbemutatóját.

A három énekes szólistát szerepeltető mű, akárcsak a hetvenes évek közepétől keletkezett Pärt-kompozíciók túlnyomó többsége, a zeneszerző nevével valósággal összeforrott, úgynevezett tintinnabuli technika és stílus jegyében született. „Felfedeztem, hogy elég, ha csupán egyetlen hangot szólaltatnak meg, gyönyörűen” – hangzik a latin harang, vagyis a tintinnabulum szón alapuló elnevezés mögött meghúzódó alkotói alapgondolat.