Kulturinfo Jegyiroda | 1161 Budapest, Rákosi út 110. | Telefon: +36 1 402 00 63 | Mobil:+36 70 940 1677 | Facebook Google+ Twitter Addthis

Program


Klasszik 47°N19°E

Klasszik 47°N19°E

Magyar Nemzeti Balett

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2017. november 26. vasárnap, 19:00

George Balanchine – Pjotr Iljics Csajkovszkij: Téma és variációk

Balett egy felvonásban

Koreográfus: George Balanchine

Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij

Eredeti díszlet és jelmez: Woodland Thompson

Díszlettervező: Rózsa István

Jelmeztervező: Rományi Nóra

Világítástervező: Solymosi Tamás

Betanító balettmester :John Clifford

Próbavezető balettmester: Aradi Mária, Dózsa Imre, Solymosi Tamás, Venekei Marianna

 

Szóló lány: Melnik Tatiana, Tanykpayeva Aliya, Kim Minjung

Szóló fiú: Leblanc Gergely, Balázsi Gergő Ármin, Oláh Zoltán

Közreműködik: a Magyar Nemzeti Balett együttese, és a Magyar Állami Operaház Zenekara felvételről

 

Honlapos ajánló:

Balanchine mára klasszikussá vált 1947-es koreográfiája az orosz balett 19. századi fénykorát idézi meg, annak birodalmi pompájával, csillogásával, ám a klasszikus lépéseket újszerű szekvenciákkal megbolondítva. A Csajkovszkij III. zenekari szvitjének utolsó tételére készült, cselekmény nélküli művet gyakran a Csipkerózsika „kistestvéreként” is emlegetik.

 

Bővebb leírás:

Balanchine mára klasszikussá vált 1947-es koreográfiája az orosz balett 19. századi fénykorát idézi meg, annak birodalmi pompájával, csillogásával, ám a klasszikus lépéseket újszerű szekvenciákkal megbolondítva. A Csajkovszkij III. zenekari szvitjének utolsó tételére készült, cselekmény nélküli művet gyakran a Csipkerózsika „kistestvéreként” is emlegetik.

Nem véletlen a címadás: a klasszikus báltermi közegben a női és férfi szólótáncos és a balettkar szólói és együttesei hűen követik a zenei tétel 12 variációját. Az egész mű a klasszikus balett könnyed eleganciáját és szerkesztési elveit hordozza, míg minden táncmozdulat a muzsika finom történéseire reagál, és a zenei kompozícióval együtt épül a végső polonéz utolsó, katartikus akkordjáig.

 

 

Harald Lander – Carl Czerny – Knudåge Riisager: Etűdök

 

Klasszikus balett egy felvonásban

Koreográfus: Harald Lander

Zeneszerző: Carl Czerny

Művészeti tanácsadó: Lise Lander

Betanító balettmester: Johnny Eliasen

Próbavezető balettmester: Pongor Ildikó, Kövessy Angéla

Balerina: Kozmér Alexandra, Sarkissova Karina, Balaban Cristina

Szóló fi:| Oláh Zoltán, Timofeev Dmitry, Balázsi Gergő Ármin

Szóló fi: Bakó Máté, Lagunov Ievgen, Leblanc Gergely

Karmester: Kollár Imre

 

Honlapos ajánló:

Az Etűdök témája maga a klasszikus tánctechnika – a balett. Az 1948-as darab mondhatni egy különleges balettóra, amely egyben egy társulat technikai tudásának „vizsgája” is: a rúd mellett végzett gyakorlatoktól fokozatosan jut el a bonyolult színpadi kombinációkig. Harald Landert a jól ismert Czerny-zongoraetűdök ihlették; koreográfiájában felvillantja a különböző tánctörténeti korszakokat, és megjeleníti A Szilfid legendás balerinájának alakját is.

 

Bővebb leírás:

Az Etűdök témája maga a klasszikus tánctechnika, a balett. Kiemelkedő felkészültséget igénylő koreográfia, mondhatni egy különleges balettóra, amely egyben egy társulat technikai tudásának „vizsgája” is: a rúd mellett kezdődik, és egyre összetettebb gyakorlatokban mutatja be az ugrásokat, forgásokat, a spicctechnika specialitásait, míg végül eljut a bonyolult színpadi kombinációkig és magas fokú virtuozitásig. Harald Landert a jól ismert Czerny-zongoraetűdök ihlették, ezek zenekarra hangszerelt változatára készítette koreográfiáját 1948-ban, a Dán Királyi Balett társulatára. A műben megmutatja a fáradságos gyakorlatok szépségét és tökéletességét, felvillantja a különböző tánctörténeti korszakokat, és megjeleníti A Szilfid legendás balerinájának alakját is.

 

A Téma és variációk, valamint az Etűdök című produkció együtt láthatók a Klasszik 47°N19°E fantázianevet viselő balett-esten.

Ajánlatunk


A tánc-thrillerben felbukkanó alakok kettős kötődésűek: egyrészt leképezik az alapmű karaktereit, másrészt lakói vagy alkalmazottai a műintézménynek. A Herceg anyja – nálunk gyógyító apáca. Alexander – medikustárs, aki bár óvná barátját, fellépése hatástalan. Siegfried – a láncok és erőszak, a fizikai bántalmazás helyett a kedvességre és türelemre hangsúlyt fektető fiatal orvos, akibe Odette – épp e gesztusait félreértve – menthetetlenül beleszeret.

Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.

Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amely felnyitására mindannyian áhítozunk. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!